Valahogy nem tudtam azonosulni ezzel a blognévvel és mivel megváltoztatni nem lehet, itt folytatom tovább: enidom.blog.hu 

Várlak szeretettel :)

Kata

Az elmúlt pár évben egyre többször jön elő ez az introvertált vs extrovertált személyiségtípus téma, mégis még sokan nem tudják mit is jelent ez két "fura" szó, magyarán ha valaki inkább befelé (introvertált) vagy kifelé (extrovertált) forduló/élő típus. Mondják, hogy a mai világ sokkal inkább az extrovertált személyiségűeknek kedvez, mert ugye el kell magát adnia az embernek meg a középpontban kell lenni, ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon. 

Ez is elérkezett, férjhez mentem, a férjem nős lett, ketten együtt pedig egy házaspár, egy kis család lettünk. Most, hogy visszatértünk a való életbe és főleg, hogy megkaptuk a szépséges képeinket, sokszor eszembe jut, hogy milyen is volt az a nap. Először is, nagyon hamar letelt. Annyira jó, hogy vannak képek és lesz videó, mert tényleg igaz az, amit mondanak, hogy nem fogsz emlékezni mindenre. Nekem is, ahogy nézegettem a képeket jutottak eszembe dolgok, hogy jé tényleg, ez de jó volt!

Egyre többször jön szembe velem az interneten az alábbi, Marcel Proust féle kérdéssor, így gondoltam kitöltöm, már csak önismeret céljából is. Azt olvastam, hogy bár a kérdőív Proust nevét viseli, nem ő írta, ő csak kitöltötte, kétszer is, gondolom megnézni a válaszai közti különbséget az eltelt évek alatt.

Időről időre különböző hírességeket, ismert embereket kérnek fel újságok, online magazinok a kérdések megválaszolására,  kis betekintést nyerve a lelki világukba.  

Íme az én válaszaim (bár nem vagyok híresség, sem ismert ember.. :) ) 

A tegnapi napunk azt hiszem egy elég jól sikerült. Anyukám névnapja alkalmából délután összegyűltünk, a férje finom gulyást főzött, anyukám madártejjel készült, pont jókor, mert a napokban gondoltam rá, hogy mennyire ennék. Sőt, még pálinkának való sárga szilvát is szedtünk a kertben, ebéd után napoztunk, fürdőztünk. Nagyon szeretem az ilyen egyszerű, de nagyszerű napokat, amikor összegyűlik a kisebb-nagyobb család, nem csinálunk úgy semmi különöset, "csak" együtt vagyunk, beszélgetünk. Főleg mióta Anya meggyógyult egy hirtelen jött és elég súlyos betegségből, tegnap nap közben is eszembe jutott, hogy de jó, hogy jól van..

Az elmúlt napokban teljesen véletlenül 2 darab hasonló témakörben is olvastam egy-egy cikket, mindkettő a nők gyermek előtti, illetve utáni munkavégzését boncolja. Az egyik a HVG-n a másik az általam nagyon kedvelt WMN-n jelent meg. A cikk olvasása után egyből gondolkodóba estem, persze elsősorban a magam szemszögéből vizsgáltam a témát.

Nos, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a vőlegényem igen jól főz. Igen szeret enni is. Konkrétan nem láttam még embert, aki annyit bír enni, mint ő. Volt már olyan, hogy úgy éreztem, ha megeszik még egy falatot, én leszek rosszul.

Sokat gondolkoztam, hogy mi legyen a blog témája, úgy éreztem valamiféle tematika mentén kellene haladni. Aztán úgy döntöttem, hogy éppen megfelelő lesz az életem is, így lett a blog címe Életemen át. Ami pedig az életemben az egyik legfontosabb esemény lesz hamarosan, egész pontosan 3 hét múlva, hogy férjhez megyek, feleség leszek. Aki ismer, tudja, hogy egyszer már voltam eljegyezve. Abból az eljegyzésből végül nem lett házasság.