A tegnapi napunk azt hiszem egy elég jól sikerült. Anyukám névnapja alkalmából délután összegyűltünk, a férje finom gulyást főzött, anyukám madártejjel készült, pont jókor, mert a napokban gondoltam rá, hogy mennyire ennék. Sőt, még pálinkának való sárga szilvát is szedtünk a kertben, ebéd után…

Nos, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a vőlegényem igen jól főz. Igen szeret enni is. Konkrétan nem láttam még embert, aki annyit bír enni, mint ő. Volt már olyan, hogy úgy éreztem, ha megeszik még egy falatot, én leszek rosszul.